2013. április 3., szerda

Miért alszunk? - 3. rész

Az ember igen régóta keresi az alvás és az álmodás okait. Az alvásra némiképp magyarázattal szolgálhat belső biológiai óránk létezése, de az álmok szükségességét nehéz megindokolni. Vannak "nem álmodók", de valójában ők is álmodnak, csak éppen nem emlékeznek az álmaikra.

Álom


Cirkadián ritmus

Ébredés
Ez a megközelítőleg 24 órás belső biológiai ritmus egyetemes az állatvilágban. Már a legegyszerűbb egysejtű szervezeteknél is kimutatható. Feltételezések szerint az örökítő anyag védelme volt eredetileg a szerepe: éjjel kevesebb károsító UV sugárzás éri a felszínt, ezért ilyenkor játszódott le a sejtosztódás. A fejlettebb élőlények biológiai órája igen bonyolult. Nem csak az alvás-ébrenlét váltakozik, hanem ritmikus biokémiai, fiziológiai változások is észlelhetők. A fény képes befolyásolni a cirkadián ritmust, de csak igen szűk határok közt. Egyes állatoknál a külső hőmérséklet leállíthatja, majd újra be is indíthatja a biológiai órát.

Az alvás szakaszai

A cirkadián ritmus legszembetűnőbb jelensége az alvás és az ébrenlét váltakozása, mely nem csak az agy tevékenységét, hanem a szervezet egészét érinti. Az alváskutatók elsősorban a szemmozgásokat, a légzést, a szívverés ütemét és az izmok állapotát figyelik. Megállapításaik szerint az ember alvása éjszakánként általában 4-6 hasonló szakasz ismétlődéséből áll, melyek maguk is több részre bonthatók.
Minden szakasz egy átmeneti állapottal kezdődik, amelyben megváltoznak az agyhullámok, csökken az izomtevékenység. Ezt követően leállnak a szemmozgások és csökken a pulzus - ez a könnyű alvás. Az alvás mélyülésével tovább lassul a szívverés és a légzés is, valamint csökken a vérnyomás. Végül elérkezünk a negyedik fázisba, ahol lassúak az agyhullámok és ahonnan igen nehéz valakit felébreszteni. Ekkor egy ébredési folyamat kezdődik, amely normális esetben nem vezet teljes éberséghez. Az átmeneti állapot után az agytevékenység hasonló lesz ugyan az éber állapotéhoz, de a vázizmok mozgása gátolt. Jellemzőek erre a szakaszra a gyors szemmozgások és az álmodás. Mivel ebből a szakaszból ébredünk a legkönnyebben és a legtöbbször, gyakran emlékszünk is álmainkra. Ezt a szakaszt nevezik a gyors szemmozgások miatt REM fázisnak, mely után újra az alvás fokozatos mélyülése kezdődik. Az elalvástól a REM fázis végéig általában 1,5-2 óra telik el.

Az alvás szakaszai

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése